Magyar szerkezettár
🪄 



    ki1

    
      
      
    
    
      névm
    
    
I.
      
        kérdő
      
      
1.
        mely(ik) személy?
        ki van itt?; kire vársz?
      

      
2.
        
          <valakinek a kiléte felől tudakozódva.>
        
        ki az a kiss?; kid neked ő?
        
 | 
          
            
 ▸
kinek hívják?
          
        
      

      
3.
        
          (ragozatlan)
        
        
          <érzelmileg színezett kérdésben értelmezőszerű nyomósítással, gyak. a kérdő jelleg háttérbe szorulásával.>
        
        ki a fenét érdekel ez?
      

    

    
II.
      
        von
      
      
1.
        rég v. vál
        aki.
        ki korán kel, aranyat lel.
        
 | 
          
            
 ▸
van,  nincs, ki
          
          nincs, ki vigasztalja.
        
      

      
2.
        rég
        amely.
      

    

    
III.
      
        htl
      
      
1.
        
          <páros haszn:>
        
        
          
            a)
              némely(ik) ember ..., más ember ...

              ki ezt, ki azt szereti;
            
            b)
              nép
              némely(ik) állat, tárgy ..., más állat, tárgy ...

            
          
        
      

      
2.
        
<kérdő alakú von névm-sal v. hsz-val együtt:> ki-ki, mindenki.
        fut, ki merre lát.
      

      
3.
        
          <állítm nélküli, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val együtt, annak kif-ére, hogy bizonyos személyek szerepe, megítélése esetenként különböző.>
        
        
[jóban vagy velük?] kivel hogy.
        
 | 
          nép rég
          
<ugyanilyen szerkezetben, dologra, tárgyra vonatkoztatva:> melyik.
          
[hogy az alma?] ki micsodás.
        
      

      
4.
        
          
 ▸
ha ki
        
      

    

    
IV.
      
        ált
      
      
        
 ▸
ki sem
      
      ki sem gondol vele.
    

    
[
      fgr
    ]

  

    ki2

    
      
      
    
    
I.
      
        hsz
      
      
1.
        kint levő helyre, ilyen hely felé v. vmely köz(ép)ponttól távolabb levő helyre.
        ki a térre; ki a tanyára.
        
 | 
          tágasabb, szabadabb helyre, helyzetbe.
          ki a szabadba; ki az életbe.
        
        
 | 
          
            
 ▸
ki és be
            
 ▸
se ki, se be
          
        
      

      
2.
        
          <távozásra való erélyes felszólításként v. távozás szükségességének kif-ére.>
        
        ki innen!
        
 | 
          
            
 ▸
ki vele!
          
        
        
 | 
          
            <állatok kikergetésére.>
          
          hess ki!
        
        
 | 
          
            
 ▸
ki!
          
        
      

      
3.
        nép
        kinn.
        ki az udvaron;
        
          
 ▸
ki van valami valamiből
        
        ki van az inge.
      

      
4.
        
          
 ▸
ki van  lesz valamitől, valakitől
        
      

    

    
II.
      
        ik
      
      
1.
        zárt v. körülhatárolt téren kívülre.
        kimászik, kilehel, kidob.
        
 | 
          eredeti helyéről elmozdulva v. irányától eltérve.
          kisiklik, kileng.
        
        
 | 
          
            <jelentéstömörítő igékben.>
          
          kiparancsol, kiutál.
        
      

      
2.
        környezetét magasságban felülmúlva.
        kimagaslik, kidagad.
        
 | 
          térben széles(ebb)re, bő(vebb)re.
          kiszélesedik, kitágít.
        
      

      
3.
        úgy, hogy valaki, valami nyitottá, ill. láthatóvá válik, napvilágra kerül.
        kibont, kicsillan.
        
 | 
          hozzáférhetővé, ismertté válva, téve.
          kitudódik, kihirdet, [könyvet] kiad.
        
      

      
4.
        úgy, hogy valamin nyílás, rés keletkezik.
        kilyukad, kirág.
      

      
5.
        elkülönülve, megkülönböztetett helyzetbe.
        kimarad, kiválaszt.
      

      
6.
        úgy, hogy valami vhonnan eltűnik, elfogy.
        kiázik.
      

      
7.
        vmely folyamat végét, ill. vmely új állapot kezdetét elérve.
        kivirrad, kihűl.
      

      
8.
        valamit alaposan, eredményesen elvégezve.
        kivizsgál.
        
 | 
          
            (visszaható névm-sal)
          
          vmely igény(é)nek, vágy(á)nak teljesen eleget téve.
          kialussza, kimulatja magát.
        
      

      
9.
        a végső határt is elérve, túlságosan.
        kiéhezik, kisárgul.
      

      
10.
        a cselekvés eredményével valamit, valakit ellátva.
        kicirkalmaz, kivilágít, kicsinosít.
      

      
11.
        
          <a jelzett cselekvés ellenkezőjének kif-ére.>
        
        kitakar, kifon.
      

      
12.
        egyéb jelentésmódosító szerepben.
        kinevez, kifog [valakin].
      

      
13.
        
          <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.>
        
        ki-kinéz.
      

    

    
[
fgr tőből]

  


..........



    aki
    
      
      
    
    
      von
      névm
    
    
1.
      a vele bevezetett mellékm-ban közelebbről meghatározott személy.
      az a fiú, aki itt volt, a tanítványom.
      
 | 
        nép irod
        amely.
        a levél, akit kaptam.
      
    

    
2.
      
        
 ▸
aki csak
      
      aki csak ismeri, szereti.
      
 | 
        
          (jelzőként)
        
        ritk
        minden ... személy, aki.
        aki beteg ember csak volt, benne reménykedett.
      
    

    
3.
      
<nem valódi alárendelésben:> és az v. és ő.
      találkozott barátjával, akivel elbeszélgetett (
helyesen: ... és elbeszélgetett vele).
    

  


____________________



    egy1

    
      
      
    
    [eggy]
    
I.
      
        mn-i
        tőszn
      
      
1.
        annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl (1).
        egy fia van;
        
          
 ▸
nem egy
        
        
 | 
          egyetlen.
          
            
 ▸
egy emberként  mint egy ember
          
        
        
 | 
          
            <kif-ekben.>
          
          
            
 ▸
egy cseppig  szálig  szemig
          
        
      

      
2.
        osztatlan, egész.
        egy darabban;
        
          
 ▸
egy csomóban  rakáson
        
        
 | 
          egyszeri.
        
        
 | 
          egységes, egyetlen.
          egy közösséggé forrtak össze.
        
        
 | 
          csupa, merő.
          egy vér lettem.
        
      

      
3.
        ugyanaz, azonos.
        egy véleményen van valakivel;
        
          
 ▸
egyek vagyunk
        
      

      
4.
        
          <időpont megjelölésére, sorszn-i jelentésben.>
        
        
          
 ▸
egy óra
        
      

      
5.
        
<pongyola haszn:> első.
        az egy kerületben; az egy b-be jár.
      

    

    
II.
      
        fn-i
        tőszn
      
      
1.
        egy egységből álló mennyiség, szám.
        
 | 
          
            <
(ütemes) mozgás vezénylésében vezényszóként.>
          
          egy, kettő, egy, kettő!
        
      

      
2.
        gyak. biz
        egy dolog, egy egység, kül. pénzegység.
        erre az egyre emlékszem; egy húszért vette.
        
          
 ▸
egyet mondok, kettő lesz belőle
        
        
 | 
          egy óra mint időpont.
          pontosan egykor.
        
        
 | 
          az egyes számmal jelölt épület, helyiség.
          földszint egy.
        
        
 | 
          
<pongyola haszn, hónap neve után:> elseje.
          május egy.
        
      

      
3.
        egy személy.
        
          
 ▸
nem egy
        
        volt ott nem egy, aki ...

        
 | 
          ugyanaz a személy, dolog.
          egyet szeretünk.
        
      

      
4.
        isk biz
        az egyes számjegy.
        fölírom az egyet.
      

      
5.
        
          (hsz-szerűen)
        
        
          
 ▸
egyet
          
 ▸
alszik rá egyet
        
        
 | 
          
            
 ▸
eggyé
          
          eggyé olvad.
        
        
 | 
          
            
 ▸
egytől egyig
          
        
      

    

    
III.
      
        htl
        névm
      
      kissé rég
      egyik (a kettő közül).
      
 | 
        
          
 ▸
egy és más
        
      
      
 | 
        
          
 ▸
egyőnk  együnk, egyőtök, egyőjük
        
      
    

    
[?↔így
]

  

    egy2

    
      
      
    
    [eggy v. egy]
    
      (hangsúlytalan)
    
    
I.
      
        htl
        névelő
      
      
1.
        
          <meghatározatlan, még nem említett v. ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.>
        
        vett egy táskát; egy rokonom képe; egy újabb rendelet szerint.
        
 | 
          
            <időhat előtt, a meghatározatlanság kif-ére.>
          
          egy este;
          
            
 ▸
egy időben
            
 ▸
egy alkalommal
          
        
        
 | 
          
            <htl mennyiséget jelentő szó(szerkezet) előtt; kitétele nélkül a szó(szerkezet) helytelen.>
          
          egy kevés víz;
          
            
 ▸
egy kis ideig
          
        
        
 | 
          
            <némely htl nagyságra, fokra utaló belső tárgy, ill. hsz előtt.>
          
          egy nagyot sóhajt;
          
            
 ▸
egy kicsit  kevéssé  egy kissé
          
        
      

      
2.
        
          <fajfogalmat jelölő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.>
        
        egy kisgyermektől ezt ne kívánd!
        
 | 
          
            <valakihez, valamihez mint típushoz, fajtához való hasonlítás esetén.>
          
          olyan, mint egy virágoskert.
        
        
 | 
          
            <hasonlítást nem tartalmazó, nem metaforikus névszói állítm előtt.>
          
          jános egy okos ember (helyesen: jános okos ember).
        
      

      
3.
        
          <érzelmileg színezett m kiemelő szavaként, a jelző és a jelzett szó között.>
        
        ravasz egy fickó!
      

      
4.
        
          <típusra, ill. a megnevezett személyi tulajdonságaira utaló tulajdonnév előtt.>
        
        egy szabó jánostól ezt elvárjuk!
      

    

    
II.
      
        hsz
      
      ritk nép
      körülbelül.
      lehet egy tíz méter.
    

    
[←egy1

]

  


____________________



    kevéssé
    
      
      
    
    
      hsz
    
    vál
    

      kismértékben, nemigen.
      ez kevéssé fontos.
      
 | 
        
          
 ▸
egy kevéssé
        
      
    

  


____________________
kicsit
→ kicsi ⊕ -t







    -t1

    
      
      
    
    
      rag
    
    
I.
      
        tárgyrag
      
      
1.
        
          <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.>
        
        
[hívja] a fiát; [vágja] a fát.
      

      
2.
        <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.>
        a krémet [felkeni].
      

      
3.
        
          <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.>
        
        fiút [szült]; levest [főz].
        
 | 
          
            <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.>
          
          táncot [lejt].
        
        
 | 
          
            <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.>
          
          
[békés] életet [él].
        
      

      
4.
        vmely helyen.
        
[járja] a falut.
      

      
5.
        valamennyi ideig.
        öt évet [ült].
      

      
6.
        ritk
        
<kif-ekben:> valamiként.
        őrt [áll].
      

      
7.
        
          <vonzatszerűen, nu-val.>
        
        korát [tekintve].
      

    

    
II.
      
        hat értelmű tárgy
        ragja
      
      
1.
        vhány ízben.
        ötöt [dob]; sokat [utazik].
      

      
2.
        valamilyen mértékben, ill. módon.
        egy kicsit [fél]; jót [aludt].
      

      
3.
        biz:
        
          
 ▸
mit?
        
        mit [tűröd]?
      

    

  

    -t2

    
      
      
    
    
      a befejezett mn-i ign
      képzője
    
    -tt
    
1.
      
        (tn igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.>
      
      
[messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        fejlett [ember]; főtt [étel].
      
    

    
2.
      
        (ts igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.>
      
      kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        lőtt [vad], zárt [ajtó].
      
    

    
3.
      
        (ts igéhez, mn-ként is
)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.>
      
      ünnepelt [író].
    

  


____________________
fajta/egy
→ fajta ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ egy




/[Hyph:Slash]






  


  


A
nyelv
valójában
nem
szavakból, hanem
szerkezetekből áll,
nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.





A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant.

A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg,
és elérhető külön a diasor is.

  


  

Publikációk



  


  


PÉLDÁK #1



    

  1. asztal (szótár)
    2. 

  2. asztalos (szótár)
    3. 

  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
    4. 

  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
    5. 

  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    6. 

  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
    7. 

  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
    8. 

  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    9. 



PÉLDÁK #2



    

  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
    2. 

  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
    3. 

  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
    4. 

  4. fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
    5. 

  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
    6. 

  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
    7. 

  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
    8. 



PÉLDÁK #3





    

  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
    2. 

  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
    3. 




    

  1. alapító tag – okos gyerek
    2. 




    

  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
    2. 

  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
    3. 




    

  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő) 
    2. 

  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend) 
    3. 

  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend) 
    4. 

  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
    5. 

  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
    6. 



PÉLDÁK #4




  


  


Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu •
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2024–2025